{"id":15316368,"date":"2019-11-20T16:13:43","date_gmt":"2019-11-20T15:13:43","guid":{"rendered":"https:\/\/lecsos.blog.hu\/2019\/11\/20\/a_termofold_erteke_ara_meg_az_erteklanc_szerep_masodik_resz"},"modified":"2019-11-20T16:13:43","modified_gmt":"2019-11-20T15:13:43","slug":"a_termofold_erteke_ara_meg_az_erteklanc_szerep_masodik_resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/?p=15316368","title":{"rendered":"A term\u0151f\u00f6ld \u00e9rt\u00e9ke \/ \u00e1ra, meg az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc szerep m\u00e1sodik r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

\"women_model_women_outdoors-125566_jpg_d.jpeg\"<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Igen, a k\u00e9pen a l\u00e1ny most \u00e9rkezett vissza a mez\u0151r\u0151l, \u00e9lvezte a d\u00e9lel\u0151tt\u00f6t, \u00e9s k\u00f6zben szedett egy csokor vir\u00e1got. Egy vir\u00e1g, egy lopott cs\u00f3k, pillant\u00e1s a kedvesnek, aki \u00e9pp most t\u00e1vozott \u00e1rny\u00e9kk\u00e9nt a f\u00e1k takar\u00e1s\u00e1ban, ilyen egy boldog pillanat.<\/p>\n

Az el\u0151z\u0151 bejegyz\u00e9sben annak ment\u00fcnk ut\u00e1na, hogy a term\u0151f\u00f6ldnek van-e \u00e9rt\u00e9ke, \u00e1ra, \u00e9s ez a t\u00f6rt\u00e9net hogyan n\u00e9zhet ki pl. egy integr\u00e1lt \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncban. Nem trivi\u00e1lis a t\u00e9ma, ezt n\u00e9zegetj\u00fck most tov\u00e1bb.<\/p>\n

Az el\u0151z\u0151 bejegyz\u00e9st azzal hagytuk abba, hogy 1979-ben Schultz az\u00e9rt kapott Nobel- d\u00edjat, mert arr\u00f3l \u00e9rtekezett, hogy a term\u0151f\u00f6ld t\u00fal van becs\u00fclve.<\/p>\n

A term\u0151f\u00f6ld \u00e1ra vagy \u00e9rt\u00e9ke hogyan is n\u00e9zhet ki ez a t\u00f6rt\u00e9net egy \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncban\u00a0 <\/a><\/span><\/em><\/p>\n

A term\u0151f\u00f6ld \u00e1ra, \u00e9s \u00e9rt\u00e9ke, kapargassuk tov\u00e1bb ezt a t\u00f6rt\u00e9netet. A XX. sz\u00e1zad k\u00f6zgazdas\u00e1gtana a k\u00f6vetkez\u0151t mes\u00e9li a termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151kr\u0151l:<\/p>\n

Termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151k<\/a><\/span><\/em><\/p>\n

Id\u00e9zet a wikipediar\u00f3l:<\/p>\n

„A klasszikus k\u00f6zgazdas\u00e1gtan k\u00e9pvisel\u0151i, Adam Smith \u00e9s David Ricardo h\u00e1rom termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztettek meg. Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n

\u00a0a munkaer\u0151<\/p>\n

a t\u0151ke<\/p>\n

a f\u00f6ld,<\/p>\n

<\/span><\/span><\/span>amely ebben az \u00e9rtelemben nem csup\u00e1n a term\u0151f\u00f6ldet jelenti, hanem minden olyan, a term\u00e9szetben m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 er\u0151forr\u00e1st, amelyet a gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g sor\u00e1n felhaszn\u00e1lnak p\u00e9ld\u00e1ul a vizek, a sz\u00e9l energi\u00e1ja.<\/p>\n

Smith \u00e9s Ricardo azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151knek birtokosai, tulajdonosai vannak, akik annak fej\u00e9ben, hogy t\u00e9nyez\u0151j\u00fcket rendelkez\u00e9sre bocs\u00e1tj\u00e1k a termel\u00e9shez, r\u00e9szt k\u00e9rnek a haszonb\u00f3l. Ennek megfelel\u0151en:<\/p>\n

\u2022 <\/span>a munkaer\u0151 tulajdonosai, a munk\u00e1sok b\u00e9rt kapnak;<\/p>\n

\u2022 <\/span>a t\u0151ke tulajdonosai, a t\u0151k\u00e9sek vagy kapitalist\u00e1k profitot;<\/p>\n

\u2022 <\/span>a f\u00f6ld tulajdonosai, a f\u00f6ldbirtokosok pedig (f\u00f6ld)j\u00e1rad\u00e9kot. „<\/p>\n

Teh\u00e1t arr\u00f3l mes\u00e9l a k\u00f6zgazdas\u00e1gtan, hogy a term\u0151f\u00f6ld tulajdonosai a f\u00f6ldbirtokosok a f\u00f6ld haszn\u00e1lat\u00e1\u00e9rt (f\u00f6ld) j\u00e1rad\u00e9kot kapnak.<\/p>\n

2009-ben Erd\u00e9lyi Tam\u00e1s irt egy doktori disszert\u00e1ci\u00f3t, melyben feszegeti azt, hogy hogyan n\u00e9znek ki a f\u00f6ldbirtokviszonyok az EU tagorsz\u00e1gaiban.<\/p>\n

F\u00f6ldtulajdon \u00e9s f\u00f6ldbirtokviszonyok alakul\u00e1sa az EU tagorsz\u00e1gokban<\/a><\/span><\/p>\n

A 16. oldalon mes\u00e9l arr\u00f3l, hogy hogyan is n\u00e9znek ki a t\u00f6rv\u00e9ny szerinti b\u00e9rleti form\u00e1k. Teh\u00e1t van ilyen, hogy haszonb\u00e9rlet, feles b\u00e9rlet, sz\u00edvess\u00e9gi f\u00f6ldhaszn\u00e1lat, r\u00e9szesm\u0171vel\u00e9si szerz\u0151d\u00e9s, k\u00e9szp\u00e9nzes b\u00e9rlet, rugalmas b\u00e9rlet<\/p>\n

A 21. oldalon mes\u00e9l a f\u00f6ld\u00e1rr\u00f3l.<\/p>\n

Id\u00e9zet:<\/p>\n

\u201eA term<\/span>\u0151f\u00f6ldet \u00f6kon\u00f3miai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sekor \u00e1ltal\u00e1ban t<\/span>\u0151kek\u00e9nt kezelik. \u00c9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9sekor, vagy megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sakor az \u00e1tlagos t<\/span>\u0151kehozad\u00e9kot tartj\u00e1k szem el<\/span>\u0151tt. A t<\/span>\u0151kejavak \u00e1r\u00e1t nem kereslet\u00fck \u00e9s k\u00edn\u00e1latuk, hanem a vel\u00fck el<\/span>\u0151\u00e1ll\u00edtott term\u00e9kek kereslete \u00e9s k\u00edn\u00e1lata hat\u00e1rozza meg. (BURGERN\u00c9 1996)\u201c<\/span><\/p>\n

Burgern\u00e9 is azt mondja, hogy csak \u00fagy lehet – \u00c9RT\u00c9KEL-ni a f\u00f6ldet, ha egy\u00fctt vizsg\u00e1ljuk azt, hogy akkor most arr\u00f3l a ter\u00fcleten mennyi p\u00e9nzben kifejezhet\u0151 term\u00e9ket lehet el\u0151\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n

Azt mondja Burgern\u00e9, hogy a f\u00f6ld a t\u0151kejavak k\u00f6z\u00e9 lehet sorolni. Mit is jelent a fogalom, hogy t\u0151kejavak?<\/p>\n

t\u0151kejavak<\/a><\/p>\n

A.<\/p>\n

A termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151k egyike. Olyan megtermelt javak, amelyeket tov\u00e1bbi termel\u00e9si folyamatokba vonnak be. A v\u00e1llalkoz\u00e1sok elind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is t\u0151k\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g, Jele: K (Capital)<\/p>\n

B.<\/p>\n

Mindazok a termel\u00e9sben alkalmazott mesters\u00e9ges eszk\u00f6z\u00f6k, g\u00e9pek, \u00e9p\u00fcletek, felszerel\u00e9sek, alkatr\u00e9szek, stb. amelyeket a termel\u0151 folyamatokban felhaszn\u00e1lunk.<\/p>\n

C.<\/p>\n

Olyan termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151k, amelyeket az ember \u00e1ll\u00edtott el\u0151 annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy vel\u00fck javakat hozzon l\u00e9tre. \/G\u00e9p, aut\u00f3, p\u00e9nz, \u00fczem, stb.\/ Kamat, osztal\u00e9k, b\u00e9rleti d\u00edj…<\/p>\n

D.<\/p>\n

3. K (sz\u00e1rmaz\u00e9kos) termelt javak amelyek a tov\u00e1bbi termel\u00e9si folyamatokban haszn\u00e1lnak fel J: kamat<\/p>\n

4. v\u00e1lalkoz\u00e1s, E: v\u00e1ll-i terv-ek \u00f6ssz, c\u00e9lja a profitszerz\u00e9s J: profit<\/p>\n

Na, ahogy ezt a fogalommagyar\u00e1zatot ide lev\u00e9stem, \u00fagy gondoltam, hogy itt van az a pont, hogy innom kell j\u00f3 k\u00e1v\u00e9t.<\/p>\n

N\u00e9zz\u00fcnk egy kicsit bele ebbe a j\u00e1t\u00e9kba, hogy mit is mond Burgern\u00e9. Van egy darab f\u00f6ldem, amin el\u0151\u00e1ll\u00edtok -megtermelek- valamit, ezt a valamit az adott piaci viszonyok k\u00f6z\u00f6tt eladom, \u00e9s az ez\u00e9rt kapott p\u00e9nz hat\u00e1rozza meg azt, hogy akkor most annak a darab f\u00f6ldnek a prompt piaci \u00e1ra mekkora, f\u0151leg akkor, ha van piaca az adott darab f\u00f6ldnek, az adott helyen, \u00e9s gazdas\u00e1gi t\u00e9rben.<\/p>\n

Mivel a krumplif\u00f6ld, az krumplif\u00f6ld, ennyi ez. Ebb\u0151l az k\u00f6vetkezne, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l minden krumplif\u00f6ldnek a forgalmi \u00e1ra hasonl\u00f3 lesz, kis elt\u00e9r\u00e9ssel legyen az a krumplif\u00f6ld b\u00e1rhol az orsz\u00e1gban – ha most figyelembe vessz\u00fck az orsz\u00e1ghat\u00e1rt, mint fizikai teret -. Ez nagyon nincs \u00edgy.<\/p>\n

Pl. van egy olyan orsz\u00e1gr\u00e9sz, ahol 1 ha term\u0151f\u00f6ld 16- 55 milli\u00f3 HUF k\u00f6z\u00f6tt mozog, \u00e9s lehet krumplit is termelni rajta, nem is rossz term\u00e9s\u00e1tlag mellett.<\/p>\n

Sz\u00f3val ebben a 16- 55 milli\u00f3 HUF k\u00f6z\u00f6tti hekt\u00e1ronk\u00e9nti \u00e1rc\u00e9dul\u00e1ban kicsik\u00e9t t\u00f6bbet vizion\u00e1ltak bele, mint tenn\u00e9k azt m\u00e1shol az orsz\u00e1gban.<\/p>\n

\u00dagy gondolom, Burgern\u00e9 \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t ezzel sim\u00e1n lehet c\u00e1folni. Itt nem \u00e9rv\u00e9nyes az a mond\u00e1s: \u201eOh, ez csak egy krumplif\u00f6ld, semmi t\u00f6bb\u201c.<\/p>\n

Menj\u00fcnk vissza az elej\u00e9re, a t\u00f6rt\u00e9netnek, amikor azt mondtuk Adam Smith \u00e9s David Ricardo nyom\u00e1n, hogy h\u00e1rom termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151 van: a munkaer\u0151. a t\u0151ke, \u00e9s a f\u00f6ld.<\/p>\n

Amire a v\u00e1laszt keress\u00fck, az nem m\u00e1s, mint hogy a term\u0151f\u00f6ldnek van-e \u00e9rt\u00e9ke, vagy csak \u00e1ra van?<\/span><\/em><\/strong><\/p>\n

Nagyon komoly szakirodalma van annak, hogy akkor most egy ter\u00fclet piaci \u00e1r\u00e1t hogyan lehet meghat\u00e1rozni, t\u00f6rv\u00e9nybe r\u00f6gz\u00edtett var\u00e1zslatos k\u00e9pletek is mes\u00e9lnek arr\u00f3l, hogy akkor most hogyan lehet sz\u00e1molgatni azt, hogy akkor most az adott ter\u00fcletre milyen \u00e1rc\u00e9dula ragaszthat\u00f3.<\/p>\n

\u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy kb. akkora \u00e1rc\u00e9dula ragaszthat\u00f3 1 ha term\u0151f\u00f6ldre, mint amilyen \u00e1rc\u00e9dula van a szomsz\u00e9dos ter\u00fcleten. Itt az\u00e9rt eszembe jut az, hogy pl. a c\u00e1r hogyan gondolkozott annak idej\u00e9n egy darab jeges f\u00f6ld \u00e1r\u00e1r\u00f3l – Alaszka-, tov\u00e1bb\u00e1 eszembe jutnak Barab\u00e1si Albert- L\u00e1szl\u00f3, A K\u00e9plet – A siker egyetemes t\u00f6rv\u00e9nyei – c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrtak. <\/span><\/p>\n

A c\u00e1r kb. \u00fagy gondolkodott, hogy neki mit \u00e9r az adott darab f\u00f6ld, \u00e9s e szerint ragasztottak r\u00e1 egy \u00e1rc\u00e9dul\u00e1t, \u00e9s k\u00e9sz. <\/span><\/p>\n

Barab\u00e1si azt mondja, hogy a h\u00e1l\u00f3zatokban val\u00f3 gondolkod\u00e1s \u00faj axi\u00f3m\u00e1kat hoz a XXI. sz\u00e1zadban. <\/span><\/p>\n

Pl. azt mondja, hogy axi\u00f3ma szerint a teljes\u00edtm\u00e9ny korl\u00e1tos, de a siker korl\u00e1tlan. <\/span>
<\/span><\/p>\n

Teh\u00e1t az adott kor, adott gazdzadas\u00e1gi viszonyai hat\u00e1rozz\u00e1k meg azt, hogy akkor most mit is gondolunk egy darab f\u00f6ld \u00e1rc\u00e9dul\u00e1j\u00e1r\u00f3l. <\/span>
<\/span><\/p>\n

Az el\u0151z\u0151 posztban azzal a fel\u00fct\u00e9ssel kezdt\u00fcnk, hogy saj\u00e1t megl\u00e1t\u00e1som szerint van a term\u0151f\u00f6ldnek \u00e9rt\u00e9ke, \u00e9s lehet pillanatnyi \u00e1ra, azaz lehet r\u00e1 \u00e1rc\u00e9dul\u00e1t ragasztani, \u00e9s mivel ez \u00edgy van, ez\u00e9rt van olyan, aki ki is fizeti ezt az \u00e1rat, m\u00e9rt van piaca a f\u00f6ldnek.<\/span><\/span><\/span><\/p>\n

Schultz az\u00e9rt kapott 1979-ben Nobel-d\u00edjat, mert azt mondta, hogy a f\u00f6ld – term\u0151f\u00f6ld – t\u00fal van \u00e9rt\u00e9kelve. <\/span>
<\/span><\/p>\n

A term\u0151f\u00f6ldnek van \u00e9rt\u00e9ke, ami f\u00fcggetlen a r\u00e1 kiakasztott \u00e1rc\u00e9dul\u00e1t\u00f3l. <\/span><\/strong>
<\/span><\/p>\n

Az \u00e1ltalam kidolgozott \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc elm\u00e9let – \u00e9lelmiszergazdas\u00e1gi n\u00e9z\u0151pont- , azt mondja ki axi\u00f3ma szerint, hogy az \u00e9lelmiszertermel\u00e9shez nem sz\u00fcks\u00e9ges term\u0151f\u00f6ld.<\/span>
<\/span><\/p>\n

Ez sim\u00e1n bel\u00e1that\u00f3, a term\u0151f\u00f6ld mnetes \u00e9lelmiszergazdas\u00e1gi innovat\u00edv termel\u00e9si rendszerek piaca a vil\u00e1gon szignifik\u00e1nsan n\u00f6vekszik, legyen az teny\u00e9sz\u00e1llat mentes h\u00fastermel\u00e9s, vagy n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9s. <\/span>
<\/span><\/p>\n

Az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc, mint fogalmi keret c\u00edm\u0171 bejegyz\u00e9sben a min\u0151s\u00e9g fogalm\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9p fogalmaztam meg: <\/span>
<\/span><\/p>\n

\u00c9rt\u00e9kl\u00e1nc, mint fogalmi keret <\/span><\/a><\/p>\n

\u201eA min\u0151s\u00e9g a term\u00e9k, vagy szolg\u00e1ltat\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gainak \u00e9s jellemz\u0151 tulajdons\u00e1gainak \u00f6sszess\u00e9ge, amely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van azzal a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel, hogy kiel\u00e9g\u00edti a meg\u00e1llap\u00edtott, \u00e9s a ki nem fizetett ig\u00e9nyeket.\u201c<\/span>
<\/span><\/p>\n

Ha megjelenik a min\u0151s\u00e9g fogalmi k\u00f6rnyezete, akkor megjelenik a term\u00e9k, fogalmi k\u00f6rnyezete is az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncban. A term\u00e9k az a valami, amit az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc annak tekint az adott t\u00e9rben, \u00e9s id\u0151ben, se t\u00f6bb, se kevesebb. <\/span>
<\/span><\/p>\n

Olyan vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, ahol kimondhat\u00f3 az, hogy a helyi, lok\u00e1lis \u00e9lelmiszer termel\u00e9s <\/span>alapestben<\/span><\/strong> <\/span>– \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc oldal\u00e1r\u00f3l vizsg\u00e1lva –<\/span><\/strong> nem f\u00fcgg a helyi diverz alapanyag termel\u00e9st\u0151l, mivel a platform f\u00fcggetlen gy\u00e1rt\u00e1si rendszerek kor\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk kb. 1960-as \u00e9vek v\u00e9ge \u00f3ta nyugaton.<\/span>
<\/span><\/p>\n

Term\u00e9szetesen szervezhet\u0151 lok\u00e1lis, vagy region\u00e1lis inputokra \u00e9p\u00fcl\u0151 komplex \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc, l\u00e9teznek is ilyenek. <\/span><\/p>\n

Trendk\u00e9nt elmondhat\u00f3 az, hogy egy komplexen szervezett \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncban maxim\u00e1lisan integr\u00e1lt\u00e1k a term\u0151f\u00f6ldet, mint termel\u00e9si t\u00e9nyez\u0151t, melynek szerepe \u00e1talakult az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncon bel\u00fcl.<\/span>
<\/span><\/p>\n

Teh\u00e1t pl. egy c\u00e9g ha zs\u00e1kos krumplit \u00e1ll\u00edt el\u0151, \u00e9s erre megvan a piaca, akkor \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc oldal\u00e1r\u00f3l n\u00e9zve a t\u00f6rt\u00e9netre, mad\u00e1r mindegy, hogy hol , milyen termeszt\u00e9stechnol\u00f3gi\u00e1t haszn\u00e1lva -term\u0151f\u00f6ld mentes termeszt\u00e9stechnol\u00f3gia , vagy hagyom\u00e1nyos termeszt\u00e9stechnol\u00f3gia -\u00e1ll\u00edtja el\u0151 a zs\u00e1kos krumplit. <\/span>
<\/span><\/p>\n

\u00c9rt\u00e9kl\u00e1nc oldal\u00e1r\u00f3l n\u00e9zve az, hogy mi a term\u0151f\u00f6ld \u00e9rt\u00e9ke, el\u00e9gg\u00e9 saj\u00e1tos jelent\u00e9startalommal is b\u00edrhat, amit m\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tesznek az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncon bel\u00fcl. Teh\u00e1t megjelenik ezen m\u0171k\u00f6d\u00e9si keretek k\u00f6z\u00f6tt is \u00e9rt\u00e9k fogalmi k\u00f6rnyezete. <\/span>
<\/span><\/p>\n

Az EU pl. bel\u00e1tta azt, hogy egy \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc \u00edgy m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s azt mondta, hogy olyan t\u00e1mogat\u00e1si rendszert alkot meg, ami v\u00e9di a helyi \u00e9rt\u00e9keket, a lokalit\u00e1s t\u00e1jk\u00e9pi jelleg\u00e9t meg\u0151rzi, \u00e9s biztos\u00edtja a helyben val\u00f3 boldogul\u00e1st. Ez kb. megfelel egy lok\u00e1lis, vagy region\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncnak. Jobban ki kellene haszn\u00e1lni ennek a t\u00e9nynek a lok\u00e1lis, vagy region\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9geit, az ebben a gazdas\u00e1gi t\u00e9rben rejl\u0151 innov\u00e1ci\u00f3s potenci\u00e1lt. <\/span><\/p>\n

Ebben a keretrendszerben megjelenik a term\u0151f\u00f6ld \u00e9rt\u00e9k fogalma, ami f\u00fcggetlen az \u00e1rc\u00e9dul\u00e1t\u00f3l. <\/span><\/p>\n

Glob\u00e1lisan lok\u00e1lis – lok\u00e1lisan glob\u00e1lis – rendszerekben kellene elkezden\u00fcnk gondolkodni, kicsit jobban, mint eddig. <\/span>
<\/span><\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 posztban r\u00e1megy\u00fcnk arra, hogy akkor hogyan is jelenhet meg a term\u0151f\u00f6ld \u00e1ra az adott v\u00e9gterm\u00e9k \u00e1r\u00e1ban. <\/span><\/span><\/span><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00c9rdekel a t\u00e9ma? <\/span><\/strong><\/span><\/h3>\n

\u00cdrj a lecs\u00f3m\u00e9rn\u00f6knek!\u00a0<\/span><\/strong><\/span><\/h3>\n

lecsomernok@gmail.com<\/span><\/strong><\/span><\/h3>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00a0 \u00a0 Igen, a k\u00e9pen a l\u00e1ny most \u00e9rkezett vissza a mez\u0151r\u0151l, \u00e9lvezte a d\u00e9lel\u0151tt\u00f6t, \u00e9s k\u00f6zben szedett egy csokor vir\u00e1got. Egy vir\u00e1g, egy lopott cs\u00f3k, pillant\u00e1s a kedvesnek, aki \u00e9pp most t\u00e1vozott \u00e1rny\u00e9kk\u00e9nt a f\u00e1k takar\u00e1s\u00e1ban, ilyen egy boldog pillanat. Az el\u0151z\u0151 bejegyz\u00e9sben annak ment\u00fcnk ut\u00e1na, hogy a term\u0151f\u00f6ldnek van-e \u00e9rt\u00e9ke, \u00e1ra, \u00e9s ez […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[16,6,7,72,42,29,14,3,4,5,19,34,9,50,11,68,45,114,30,124,71,25],"class_list":["post-15316368","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-_costmodelling","tag-_elelmiszergazdasag","tag-_elelmiszeripar","tag-_koltsegtan","tag-_kpi","tag-_magyarorszag","tag-_profitmodell","tag-elelmiszer","tag-elelmiszergazdasag","tag-elelmiszeripar","tag-elelmiszerminoseg","tag-ellatasi_lanc","tag-erteklanc","tag-gazdasagi_folyamat","tag-gyartaselmelet","tag-gyartasi_struktura","tag-innovacio","tag-intermedier","tag-koltseg","tag-konyveles","tag-termeles_integritas","tag-uzleti_modell"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15316368","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=15316368"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15316368\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=15316368"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=15316368"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=15316368"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}