{"id":13532115,"date":"2017-02-18T17:42:00","date_gmt":"2017-02-18T16:42:00","guid":{"rendered":"https:\/\/lecsos.blog.hu\/2017\/02\/18\/i-_v_mit_jelent_szamomra_a_minoseg_what_does_quality_mean_to_me_meg_mindig_deming_1982_es_a_kulcsrak"},"modified":"2017-02-18T17:42:00","modified_gmt":"2017-02-18T16:42:00","slug":"i-_v_mit_jelent_szamomra_a_minoseg_what_does_quality_mean_to_me_meg_mindig_deming_1982_es_a_kulcsrak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.lecsomernok.hu\/?p=13532115","title":{"rendered":"I- V. Mit jelent sz\u00e1momra a min\u0151s\u00e9g? – What does quality mean to me?- M\u00e9g mindig Deming, 1982, \u00e9s a kulcsrak\u00e9sz komplex \u00fczemtervek m\u00e9lyl\u00e9lektana"},"content":{"rendered":"


\n<\/p>\n

V.<\/h2>\n

<\/p>\n

Még mindig Deming, 1982, és a kulcsrakész komplex üzemtervek mélylélektana<\/div>\n
<\/div>\n
Az előző posztot azzal fejeztem be, hogy még nem vagyunk készen, mivel Deming minőségfogalmát ott, akkor, 1982-ben nehéz értelmezni a kulcsrakész komplex üzemtervek fogalomkörének mélyebb megértése nélkül.<\/div>\n
<\/div>\n
Abban a korban vált nagyon általánossá az úgynevezett technológiai modulokban való komplex gondolkodás. Az ipari gyár, és gyártásszervezés tudományágának ilyen szemléletű megközelítése forradalmi változásokat hozott a szakipari gyártásszervezésben, és a rá épülő komplex pénzügyi megoldások terén.  <\/div>\n
<\/div>\n
Nézzük mi a történek lényege, és honnan indult a játék.<\/div>\n
<\/div>\n
A múlt század 70-es éveire az űrutazás, nem veszélytelen, de mondhatni rutin feladattá vált.<\/div>\n

<\/p>\n

<\/a><\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
Columbia, 04.07.1982<\/div>\n
<\/div>\n
(https:\/\/www.nasa.gov\/centers\/dryden\/Features\/STS-4_30th_anniversary.html)<\/div>\n
<\/div>\n
Ekkora az űreszközöket már modulárisan állították elő. Ez azt jelenti, hogy az űrtechnológiát olyan elemek gyártására bontották, amelyeket egyszerűen gyárthatóra terveztek.<\/div>\n
<\/div>\n
Így sikerült bevonni az űrtechnológiába magáncégeket, amivel a szükséges elem gyártásán keresztül a résztvevő cégek egy nagyon komoly, komplex innovációs környezet részévé váltak.<\/div>\n
<\/div>\n
Szépen legyártották az egységet az adott üzemben. Azt elszállították máshová, ahol a több más helyről beszállított egységből egy nagyobb egységet állítottak elő, ezt nevezhetjük valamilyen funkcióval bíró modulnak.<\/div>\n
<\/div>\n
Ezt a modult, aki összerakta, beszállította oda, ahol a fellövendő űreszközbe építették be az adott modult, vagy raktározták a következő indításig.<\/div>\n
<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
Salyut-7 (1982- 1991)<\/div>\n
<\/div>\n
(https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Salyut_7)<\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
Ez a felfogás forradalmasította az ipari gyártástechnológiát, forradalmasította a komplex logisztikai rendszerekről alkotott minőségfogalmi megközelítést, továbbá eléggé komolyan elvezetett oda, hogy a gyártási folyamatra úgy tekintsünk, mint egy dinamikus folyamatra.<\/div>\n
<\/div>\n
Itt meg kell állunk egy pillanatra.<\/div>\n
<\/div>\n
Ha valami dinamikus, akkor nem lehet megközelíteni statikus modellekkel, mivel nem vezet eredményre.  <\/div>\n
<\/div>\n
Ez a nézőpont forradalmasította a közgazdaságtani gondolkozást, forradalmasította az üzemtervezés mélylélektanát.<\/div>\n
<\/div>\n
A nézőpontváltás hatása olyan volt, mint amikor az 1800-as évek végén a gyárakban a gépeket kerekekre szerelték.<\/div>\n
<\/div>\n
Akkor az üzemek ezzel a kis módosítással képessé váltak arra, hogy ellássák a folyamatosan növekvő városi lakosságot.<\/div>\n
<\/div>\n
A nézőpontváltás elvezetett a sztenderd globális megoldásokhoz.<\/div>\n
<\/div>\n
Valakik elgondolkoztak azon, akkor hogy milyen jó lenne az, ha az élelmiszergazdasági gyártási területre is ilyen szemmel néznének. A nézet elindult világhódító útjára.<\/div>\n
<\/div>\n
Elkezdtek olyan gyártási modulokat, és az ezekből építhető rendszereket tervezni, melyek kimeneteinek egymásra épüléséből komplex végtermék rendszerek gyárthatóságának lehetősége adódott.<\/div>\n
<\/div>\n
Az élelmiszermérnöki, és komplex pénzügyi folyamatokat elkezdték az ilyen játékterekre optimalizálgatni.<\/div>\n
<\/div>\n
Igazi technológiai forradalom indult az élelmiszergazdaságban, ami megnyitotta az utat a technológiai globalizációhoz.<\/div>\n
<\/div>\n
Deming minőségfogalma nem értelmezhető e technológiai forradalom hatásainak felületes megértése nélkül.<\/div>\n
<\/div>\n
A befektetők elkezdhettek modulárisan felépített élelmiszergazdasági technológiákba fektetni, immáron globálisan.<\/div>\n
<\/div>\n
A következő alkalommal megérkezünk 1989-be, Magyarországra, ahol Shoji Shiba professzor munkássága nagy hatással van a minőségfelfogásra. Ezt a mesét fogjuk körbejárni a következő posztban. <\/div>\n
1982, Korál: A szeretet koldusai<\/p>\n
<\/div>\n

<\/p>\n

<\/div>\n